A testünk terhét cipelő lábaink egészségének fontosságára
rendszerint csak akkor döbbenünk rá, amikor már jelentkezik a fájdalom.
Lábfejünk szinte egész nap egy cipőbe van „csomagolva”, levegőtől, napfénytől
elzárva és így végzi megfeszített munkáját. Éppen ezért fontos a jó lábbeli kiválasztása.
Figyeljünk oda a következőkre is:
- Lehetőleg ne üljünk huzamosabb ideig keresztbe tett lábbal, mert akadályozza a vérkeringést és a lábszárban pangást idéz elő, a tökéletlen vérellátás miatt, a legtöbb embernek hideg a lába.
- Ne nehezedjünk hosszabb ideig egyik lábunkra, mert az egész testsúly nagyon megterhelő a lábboltozatra.
- Ha sokáig egy helyben állunk, időnként mozgassuk meg a lábfejet.
- Ha lehetőségünk van rá, legalább napi 15-20 percig járjunk mezítláb.
A napi megterhelés után a fáradt
lábat felfrissíthetjük hideg – meleg váltófürdővel, a meleg 40 ˚C
a hidegvíz 20˚C-os legyen, és mindig hidegvízzel fejezzük be, majd ezt
követően kissé magasabbra polcolva pihentessük lábunkat.
Ma már szinte népbetegségnek
számít a lúdtalp, amely könnyen felismerhető, ha nedves talppal a padlóra
lépünk és ún. „telitalp” nyomot hagyunk, akkor sajnos lúdtalpunk van. Ez a rendellenesség
fájdalmakat okozhat a boka, - a térd, - és a csípőízületekben, sőt előfordul,
hogy ez a fájdalom kisugárzik a hátunkba is. Sokan úgy gondolják, hogy a
lúdtalp csak gyermekkorban alakulhat ki, de ez sajnos nem így van, mert serdülő
és felnőttkorban is keletkezhet. Azonban nem kell megijedni, mert ma már nagyon
sok hatásos módszer létezik a gyógyítására, csak időben kell elkezdeni az
orvoslását. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg elviselhetetlen lesz a
fájdalom, illetve bedagad a lábunk.
Felnőttkorban kialakult lúdtalpnak három oka lehet:
- elhízás
- terhesség, ahol szintén a súlygyarapodás az ok
- foglalkozásból adódó túlterhelés
A rendszeres gyógytorna, a láb méreteihez kialakított betét teljesen rendbe hozhatja a kezdődő lúdtalpat. Végezzünk különféle gyakorlatokat, pl. próbáljunk fölvenni a lábujjainkkal a padlóról egy ceruzát, vagy egy dezodoros flakont görgessünk a talpunkkal. Feszítsük a lábfejünket először befelé majd kifelé. Emeljük fel a sarkunkat úgy, hogy a lábujjak a földön maradjanak. Helyben járással a talpak külső szélén járjunk, majd lábujjhegyen szökdécseljünk. Gyakran ismételgessük ezeket a gyakorlatokat, hogy búcsút inthessünk a lúdtalp okozta kellemetlenségeknek.
Napjainkban már viszonylag elfogadható áron is lehet kapni dizájnos lábbeliket,
amelyek nemcsak a kor trendjeit követik, hanem lábbetétjük kialakításával
masszírozó, és ez által gyógyító hatással is rendelkeznek.
Talpmasszázs
A különböző szervek elhasznált
anyagai, ha nem tudnak távozni természetes módon a testből, akkor lerakódnak a
talpon, ahol kristályos göböket képeznek, amelyek tapintásra érzékelhetőek és
mély masszázs esetén fájdalmasak is lehetnek. A masszázs terápia lényege, hogy
szétdörzsöljük ezeket a kristályokat, amitől a beteg szerv megkönnyebbül.
Talpmasszázs előtt érdemes a bőrkeményedéseket eltávolítani, mert a
megvastagodott bőrön keresztül nem hatékony a kezelés és nem egyértelmű, hogy
hol vannak a lerakódások. Először körkörös mozdulatokkal gyengéden, majd
fokozatosan erősebben masszírozzunk. Kerüljük
ki a szemölcsöket, anyajegyeket, a gyulladt bőrterületet. Nem szabad
talpmasszázst végezni, magas láz, heveny visszérgyulladás, gombásodás, fertőző
betegség, és terhesség esetén.
Ha rendszeresen masszírozzuk a reflexzónákat,
azt vehetjük észre, hogy a vizeletünk sötétebb (esetleg barnás) színű,
akkor a vizelettel kiürültek a felszabadított méreganyagok, így természetes
úton szabadult meg a szervezet a lerakódásoktól.
A napi rendszeres masszírozás sorrendje:
- Vesék, húgyvezeték és - hólyag, hogy a mérgező anyagokat (húgysav) a fellazítás után eltávolítani is lehessen. Erre kell a legtöbb időt szakítani.
- Fej, ami a szervek irányító központja.
- Gyomor, belek, máj és hasnyálmirigy. Ezek a méregtelenítő és anyagcsereszervek.
- Nyirokrostok, hogy a salakanyagok leépítése megtörténjen, és elegendő ellenanyag álljon rendelkezésre.
- Az összes érzékeny pont.
![]() |
Talp reflexpontok |
Egy reflexpontot legalább 5
percig kell masszírozni, de heveny fájdalom esetén lehet növelni 10-15 percre is.
Amire ügyelni kell, hogy a máj és a gerincoszlop reflexzónáit nem szabad túl
sokáig masszírozni, mert a máj esetében túl sok méreganyag szabadulhat föl és
kerülhet a vérkeringésbe, a gerinc esetében pedig a masszázs hatására keletkező
vérbőség átmenetileg fejfájást, izzadást, levertséget okoz.
Egészségünk védelmében szükséges
tehát, hogy mesterségesen masszírozzuk a reflexzónákat, hogy elősegítsük a
hozzájuk tartozó szervek vérkeringését.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése